Ettől lett szebb egy hűvös, ködös, őszi nap. Nem, nem sütőtök krémleves, nem mintha attól nem lennék bármikor boldog, de ebben kivételesen az nincs. Ez a leves az édeskrumplitól lett ilyen szép sárga, na meg a narancstól.
Aki meg nem szereti a karfiolt pláne álljon neki megfőzni ezt a levest, mert majd most jól megszereti. Nem mintha az én majdnem 2 éves leányzóm megette volna, de nem a karfiol miatt, mert azt amúgy megeszi, hanem, mert nem annyira rajong a levesekért. Lehet, többet kéne levest főznöm? Tény, hogy ezt mostanában nem viszem túlzásba, de egy krémlevesre bármikor vevő vagyok, pláne, ha kint hideg van.
Ismét megcáfolnám, hogy a krémleves akkor igazán finom, ha sok tejszín van benne, az csak elnyomja az ízét, ebben semmi nincs, csupán egy pici kókuszkrém, de az sem kötelező bele, akkor is szuper, hiszen a többféle alapanyag garantálja az ízletességét, a fűszerek pedig megkoronázzák azt. Gyömbért most nem tettem bele, pedig szoktam, a hasonló levesekbe, de ti még megtehetitek bátran. A klasszikus krémleves feltét sem hiányzott most nekem, vagyis sajt és pirított kenyérkocka, bőven elég egy kis mag a tetejére és lehet falatozni.
Hozzávalók 4 főre:
1 közepes fej karfiol
5 közepes édesburgonya
1 db narancs leve
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
fél mokkáskanál kurkuma
fél mokkáskanál őrölt zöld kardamom (elhagyható)
reszelt szerecsendió
só, bors
1 deci kókuszkrém v kókusztej
kókuszolaj
Tetejére: pirított dió vagy más magok, tökmag, mandula stb.
A vöröshagymát felkockáztam és a kókuszolajon üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a felaprított fokhagymákat is, kicsit átkevertem és ment hozzá a rózsáira szedett karfiol és a szeletekre vágott édesburgonya is. Sóztam, borsoztam, megszórtam a kurkumával, kardamommal, majd felöntöttem annyi vízzel, ami éppen ellepi. Puhára főztem a zöldségeket, majd botmixerrel összeturmixoltam, hozzáöntöttem a kókuszkrémet, a narancs kifacsart levét, és reszeltem bele szerecsendiót, majd tálaláskor megszórtam dióval.
