Ízek, kaják, élmények
A legjobb kaják maradékokból születnek komolyan mondom. Teljesen új köntösbe lehet öltöztetni őket és senkinek fel sem fog tűnni, hogy éppen harmadik napja eszi a maradék húst, amit eredeti állapotában már nem annyira szívesen rakott volna a tányérjába. Hozzáteszem, nem azért mert megromlott… Mi történik akkor, ha a 12 főre meghirdetett ebéden csak 5-en tudnak …
Igazi melengető téli leves a savanykás birsalma és a még savanykásabb káposzta főszereplésével. Utóbbi viszont képes volt azért kicsapni a biztosítékot a kóstolók körében, pedig az alma és káposzta párosítás egyáltalán nem szokatlan. Tény, hogy a savanyú káposztát nekem sem sűrűen jut eszembe levesbe tenni, mondhatnám soha…Azt inkább nyersen salátába vagy reggeli szendvics mellé falatozom …
A sült gesztenye az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás, ha valami nassolnivalóra vágyok. Gondoltam körülnézek a világhálón, hogy mások hogyan készítik, és akkor bukkantam erre a receptre. Azonnal tudtam, hogy a vaj és a rozmaring randevújából rossz nem sülhet ki, úgyhogy már repültem is a rozmaring bokor felé és nyestem az ágait, közben kapcsoltam be a sütőt, …
A múltkori gesztenyekrém után elhatároztam, hogy ez lesz a következő gesztenyés ételem. Azt még nem tudtam, hogy milyen receptúra szerint fog elkészülni, csak azt, hogy édeset szeretnék belőle alkotni. A legtöbb gesztenyekrémleves hagymás alapból építkezik, nekem valahogy a kettő nem passzol, de egyszer majd biztosan kipróbálom, hiszen nem ítélkezünk olyan étel felett amit még nem kóstoltunk ugye …
Sosem gondoltam volna, hogy valaha olyan bejegyzést írok amiben a gesztenye és a püré szó egy oldalon szerepel. A világ legrövidebb könyvei között ugyanis dobogós helyezést érne el a Zsuzsi és a gesztenyepüré című, mivel utálom. Elnézést kérek, ez nagyon csúnya szó, de őszinte. Édesszájú vagyok, de az egyetlen desszert talán amit képtelen voltam eddig …